2017. augusztus 14., hétfő
Magyar Fotóirodalmi Adatbázis - MAFIA
A MAFIA adatbázis (http://fotoirodalom.hu) elsősorban a magyar nyelvű fotóval illusztrált szépirodalmi könyvek gyűjteménye, de külön gyűjteményben helyet kaptak íróportrék, illetve magyar fotóirodalom elméleti művek is. Az adatbázis célja, hogy láthatóvá és kutathatóvá tegye a fotográfia és az irodalom kapcsolatának tematikáját Magyarországon.
Az adatbázis a francia phlit.org mintájára épült, illetve a fotográfia és az irodalom kapcsolatának vizsgálatához a francia szakirodalomban rögzült fotóirodalom (photolittérature) szó egybeírt alakját használja.
A jelenlegi könyvtári adatbázisok nem térnek ki az illusztrált szépirodalmi műveknél az illusztráció típusára, ezért ezeknek a könyveknek a létezése gyakorlatilag láthatatlan marad. Ahogyan Philippe Ortel is megjegyzi Az irodalom a fényképészet korában című könyvében (La Littérature à l’ère de la photographie, Nîmes, Jacqueline Chambon, 2002), a fotográfiának az irodalomra gyakorolt hatása sokáig rejtve maradt, többek között a fotó mindennapos használata, a művészeti értékének/valósághoz való kapcsolatának problematikus volta miatt.
A folyamatosan bővülő válogatás az SZTE Klebesberg Kúnó könyvtár illusztrált szépirodalmi művei (több mint 16ezer rekord), illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának illusztrált műveinek (c. 11ezer rekordos) jelenleg is folyó átnézésével/szűrésével jött létre. 2018 júniusáig kb. 2500 mű került alapos átviszgálásra hallgatók bevonásával, amiből több mint 400 fotóval illusztrált könyvet sikerült azonosítani, és ezekből 250 került leírásra az adatbázisban.
A válogatásból, az átnézendő adatmennyiség nagysága miatt, első körben ki lettek zárva a könyvtárak tárgyszavai alapján: a másodlagos irodalmi művek, a tankönyv jellegű könyvek, illetve néhány kivétellel a magyar szerzők valamilyen külföldi nyelven megjelent művei, annak tudatában, hogy minden kategorizálás hermeneutikai problémákat vet fel, főleg a kortárs, műfaji határokat feszegető műveknél.
Az adatbázis kiemelten koncentrál az alábbi műfajokra/kategóriákra (cimkék alapján szűrhető): drámák és színművek, gyermek és ifjúsági irodalom, utazási irodalom, író portrék és életrajzok, önéletrajz, illetve a gender tanulmányok. Link formájában többnyire megtekinthetőek további fotók a művekből, illetve a leírásban linkkel jelöltük amennyiben online is elérhető a mű.
Az adatbázis Dr. Pál Gyöngyinek az Emberi Errőforrások Minisztériuma által finanszírozott ÚNKP - fiatal kutatói ösztöndíja keretében jött létre a SZTE Francia tanszékén. Közreműködő hallgatók: Bózsó Mariann, Dobó Emese, Kertész Lilla, Mihálffy Eszter, Nagy Gergely, Tóth Imola.
A Magyar Fotóirodalmi Adatbázis excel táblázatos verziója az alábbi linken érhető el, itt megtekinhtők a még fel nem dolgozott művek is: MAFIA
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Remek ötlet - és hatalmas munka. Azonban aggasztónak tűnik nekem a végiggondolatlannak látszó munkarend. Mire gondolok?
VálaszTörlés1: "A válogatásból, az átnézendő adatmennyiség nagysága miatt" - van-e becslésük a szóba jöhető darabszámról? Végeztek-e próbagyűjtéseket?
2: „első körben ki lettek zárva” - ez bizonyos értékmozzanat meglétére utal, de nem tudom mi az – hermeneutikai vitába pedig nem bocsátkozom egy „favágó” munka kapcsán. A jelzett módszer egyet biztosít: hogy ne legyen a lehető teljességre törő adatbázisa a magyar fényképekkel illusztrált könyveknek.
3: az egészségre ártalmas mennyiségben szerepelnek esszéistára és szóbűvészre való hivatkozások, az olvasmányjegyzék borzalmasan bölcsész – magam is az vagyok. //Megjegyzés: végignéztem-olvastam az oldal szövegeit, néha keverednek a tárgylemezre tettel.// Ugyanakkor nem találtam az ipari fotótöbbszörözés technikáiról, történetéről, fejlődéséről szóló szakirodalmat. Márpedig ez sokkal nagyobb mértékben meghatározta egy mű életrekeltését a szürke homályból, mint a barthes-i világoskamra. Mellesleg valahogy fel kell készülni a kötetek fotótechnikai meghatározására, fel kell ismerni a mondjuk az „amerikai retus” alkalmazását, hatását, következményét stb. a műalkotásra. Az utolsó foltokat és vonalakat nem a művész teszi fel a képre, hanem a montőr. A képek értelmezéséhez és feldolgozásához ajánlom: Stoll Béla: Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban : [Egyetemi segédkönyv] / Stoll Béla. - Bp. : Tankvk., 1987. - 56 p. Igen izgalmas szöveg.
4: a „fotóirodalom” a magyar nyelv szabályai és szelleme szerint mást jelent, mint az Ön által használt jelentéskör: egyszerűen fotószakirodalmat jelent. Fotót és irodalmat így nem szabad párosítani, mert megtévesztő.
5: igen nagy várakozással tekintek munkálkodása elébe – csak össze ne tévessze az adatközlést (a hírt) az értelmezéssel! Egyben segítségemet ajánlom. Némi tapasztalatom van az adatbázis-építésben, ezt megoszthatom önnel.
üdv Szabó Béla István
Kedves István!
VálaszTörlésKöszönöm a tartalmas kritikát, igyekszem majd az észrevételei alapján pontosítani az adatbázis leírását.
Hogy válaszoljak a felvetett kérdésekre:
1. Az átnézendő adatmennyiség nagysága a több, mint 16ezer átnézendő könyvre utal, amit autopsziával átnézni igen nagy feladat. Az eddigi gyűjtések alapján kb. 2-3ezer könyvre saccolom a fotóval illusztrált művek számát, vagyis az illusztrációk kb. 1/5-e fotográfia, vagy fotó alapú illusztráció.
2. A felsorolt könyvek kizárása nem feltétlen értékmozzanat kérdése, egyszerűen az illusztrált könyvek listáját ETO szám alapján szűrtük és az ETO szám alapján a szépirodalommal azonos kategóriába tartoznak a másodlagos szakirodalom, a tankönyvek és jegyzetek, a magyar írók valamilyen külföldi nyelven publikált írásai. Ezeket a tárgyszavak alapján könnyű volt kizárni, és nem is tartoznak bele szó szoros értelembe véve a magyar fotóval illusztrált szépirodalmi művek kategóriájába. Ugyanakkor a kategóriáknak mindig vannak határai, amit átlép egy-egy mű, ami miatt másodsorban érdemes lesz átfésülni a kizárt műveket is.
3. A bölcsész beállítódást jól látja, eddigi tapasztalataim szerint elsősorban bölcsészeket érdekel ez a témakör, bár teljesen egyet értek Önnel, hogy a fotográfiával kapcsolatban nagyon fontos a technikai és történeti behatárolás, illetve, hogy a montőr és a szerkesztő munkájának is lényeges szerepe van a könyv kinézetét illetően, így a mű befogadására is hatással van. Sajnos a szépirodalmi művekben sokszor még a fényképész kilétét sem mindig tüntetik fel, így ezeknek az információknak az utánajárásához olyan külön kutató munkára volna szükség, amire első körben nem lesz lehetőség. Ugyanakkor köszönöm a könyvajánlást, el fogom olvasni, és igyekszem kibővíteni a nyomdatechnikai ismereteimet is.
4. Az egész projekt egy francia fotóirodalmat kutató csoport munkájára épül (phlit.org). Franciaországban már külön kutatási irányzattá vált a fotográfia és az irodalom kapcsolatának vizsgálata, és ehhez rögzült is a fotóirodalom (photolittérature) szó egybeírt alakja. Erre hivatkozva használom én is egybeírva, de jelezni fogom ezt lábjegyzetben, hogy egyértelmű legyen.
5. Remélem kielégítően válaszoltam a kérdéseire. Szívesen veszem minden tekintetben a segítségét, a továbbiakban viszont inkább emailen kommunikáljunk, a pal.gyo (kukac) gmail. com címen tud elérni.
Üdvözlettel: Pál Gyöngyi