A fotóirodalom kutatás története - szemelvények

Franciaországban a fotóbiográfusok körébe tartozó Gilles Mora, Claude Nori, Bernard Plossu fényképészek, Denis Roche költő és fényképész és Jean-Claude Lemagny (a Bibliothèque Nationale de France fotográfiai részlegének hagyatékőrzője és kurátora) megalapítják a Les Cahiers de la photographie (Fotográfia füzetei) az első fotóelmélettel foglalkozó szaklapot. Ennek a lapnak a második száma kifejezetten a fotográfia és irodalom kapcsolatával foglalkozik. A szórványosan megjelenő lap foglalkozik még az irodalmat is érintő fotóbiográfia fogalmával, majd a 80-as évek közepétől egy-egy szerző művére koncentrál, ezen belül pedig megjelenik Denis Rocheról és Roland Barthesról is egy szám. A többi szám tematikáit lásd még itt.

Az 1990-es években kezdenek el megjelenni könyvek kifejezetten ebben a témában.

Angol nyelvű publikációk:
- Photography and literature : An International Bibliography of Monographs, (Fotográfia és irodalom: Monográfiák nemzetközi bibliográfiája) 2 vol., Mansell/Cassell, London, 1992.

- Literature and photography. Interactions 1840-1990. A critical anthology, (Irodalom és fotográfia, Interakciók 1840-1990, egy kritikai antológia) Jane M. Rabb (szerk.), Albuquerque, University of New Mexico Press, 1995.

 
Francia nyelven pedig az ezredfordulón:
- HAMON, Philippe, Imageries, Littérature et image au XIXe siècle (Képiségek, irodalom és kép a 19. században), Paris, José Corti, 2001.
- ORTEL, Philippe, La Littérature à l’ère de la photographie (Az irodalom a fotográfia korában) Nîmes, Jacqueline Chambon, 2002.
- GROJNOWSKI, Daniel, Photographie et langage (Fotográfia és nyelv), Paris, José Corti, 2002.
- THÉLOT, Jérôme, Les inventions littéraires de la photographie (A fotográfia irodalmi találmányai), Paris, PUF, 2003.
- MEAUX, Danièle – VRAY, Jean-Bernard (szerk.), Traces photographiques, traces autobiographiques (Fotografikus nyomok, önéletrajzi nyomok), Saint-Étienne, Publications de l'Université de Saint-Étienne, 2004.
- ARROUYE, Jean, (szerk.) La Photographie au pied de la lettre (Fotográfia a szó szerint), Provence, Publications de l'Université de Provence, Collection "Hors champ ", 2005.
- MÉAUX, Danièle, (szerk.), Études romanesques, Photographie et romanesque (Fotográfia és regény), n°10, CAEN, Lettres modernes minard, 2006.
- MONTIER, Jean-Pierre; ORTEL, Philippe; MÉAUX, Danièle; LOUVEL, Liliane (szerk.), Littérature et photographie (Irodalom és fotográfia), Cerisy-la-Salleban 2007 július 20 és 30-a között megrendezett konferencia kötete). PUR, 2008.
- EDWARDS, Paul, Soleil Noir. Photographie & Littérature (Fekete nap. Fotográfia és irodalom), PUR, 2008.

A zömében irodalmi és művészettörténeti megközelítések a fotográfia irodalmi recepcióját tárják fel, illetve azt, hogy milyen módokon jelenik meg a fénykép a fikciós szövegekben.

Philippe Hamon szerint a 19. századi elbeszélésekben a fényképnek lehet illusztratív szerepe, de aktánsként vagy metaforaként is megjelenhet a szövegekben.

Philippe Ortel szerint a XIX. században a fotográfia megítélése kettős az irodalmi diskurzusban: modellként szolgál, amennyiben az eljárást vizsgáljuk, illetve ellenpéldaként, ha a fotó, a létrejött kép és annak használata a téma.

Jérôme Thélot pedig odáig megy, hogy azt állítja, hogy az irodalom "találja fel" a fotográfiát. A fotográfiáról való gondolkodásban ugyanis kivételes szerep jutott az íróknak a fotográfia klasszikus korában. A könyvében Charles Baudelaire, Victor Hugo, Nadar, Champfleury, Villiers de L'Isle-Adam, Stéphane Mallarmé, Georges Rodenbach, Marcel Proust műveit elemzi, és mutatja meg, hogy a fotográfiáról való elmélkedésük mennyiben változtatta meg a médium megítélését. Ez aztán visszahatva az irodalomra, az irodalomról való gondolkodásukat is befolyásolta, és így végső soron a fotográfia is megújítójává vált az irodalomnak.

Jean-Pierre Montier szerint az eljárás koncepciója - a képkészítés, a fotó analógiája, a jelenlét érzése a képen - megkísérti az irodalmat, egy olyan faktor, ami újabb irodalmi formák megjelenését idézi elő, míg maga a fénykép a reprezentáció és az emlékezéssel kapcsolatos problémáknak a katalizátora. "Úgy gondoljuk, hogy a fotográfia egyszerre volt faktora és katalizátora a "modern" irányzatok vagy életérzés megjelenésének és végső soron egy kivételes elemzési eszközévé is válik."

Paul Edwards könyve abban is kivételes, hogy a francia irodalom mellett az angolszász irodalmat is tárgyalja, illetve a könyv mellékleteként közöl egy több, mint 2000 - zömében fotókkal illusztrált - könyvből és folyóiratcikkből álló fotóirodalmi listát, ami a francia phlit.org adatbázis alapjává válik.
A fent említett szerzők, irodalmárok és egyetemi oktatók, hozzák létre a phlit kutató csoportot 2010-ben és 2011-től lesz aktív a phlit.org fotóirodalmi adatbázis.





Az újabb publikációk főleg tanulmányok gyűjteményes köteteiből állnak, illetve elindul egy reflexió a különböző típusú fotográfiáknak a különböző irodalmi műfajokban betöltött szerepéről (a részletesebb publikációs listát lásd a phlit.org-on).

- MONTIER (szerk.), Transactions photolittéraires, PUR, 2015.
- EDWARDS, Paul, Perle noire. Le photobook littéraire, PUR, 2016
- MARTENS David, MONTIER Jean-Pierre, REVERSEAU Anne, L'écrivain vu par la photographie, PUR, 2017.

Az egy éves posztdoktori kutatás összegzése

A SZTE Francia nyelv és irodalom tanszékén, illetve a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszéken végzett ÚNKP ösztöndíjas posztdoktori kutatásom kettős célt szolgált. Egyrészt a Franciaországban elfogadott, innovatív módszereket és teoretikus korpuszt mozgató fotóirodalmi téma hazai megismertetése, másrészt a magyar fotóirodalmi művek kutathatóságának technikai előkészítése azáltal, hogy feltérképezem és láthatóvá teszem magát az eddig nem körvonalazott korpuszt.

A posztdoktori kutatásom alatt a konferencia-részvételeimet és a publikációimat szintén e kettős elköteleződés határozta meg.

 A kutatási témához kapcsolódóan alkalmam nyílt órát is tartani az első félévben a SZTE Francia Nyelv és Irodalom tanszékén, illetve a második félévben összevontan a Francia tanszéken és a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszéken. A részletes óravázlatokat lásd: online. Az órához készült e-learning anyagok hamarosan szintén elérhetőek lesznek online.

Magyar Fotóirodalmi Adatbázis - MAFIA

Az adatbázis elsősorban a magyar nyelvű fotóval illusztrált szépirodalmi könyveket gyűjti össze, és célja, hogy ez által láthatóvá és kutathatóvá tegye a fotográfia és az irodalom kapcsolatának tematikáját Magyarországon. A jelenlegi könyvtári adatbázisok nem térnek ki az illusztrált szépirodalmi műveknél az illusztráció típusára, ezért ezeknek a könyveknek a létezése gyakorlatilag láthatatlan marad. Ahogyan Philippe Ortel is megjegyzi La littérature a l’ère de la photographie (Irodalom a fotográfia korában) című könyvében, a fotográfiának az irodalomra tett hatása rejtve maradt sokáig, többek között a fotó mindennapos használata, a művészeti értékének és valósághoz való kapcsolatának problematikus volta miatt. Magyarországon a témával foglalkozó tanulmányok is csak szemezgetnek a fotóirodalmi művekből.

Az eddigiekben a posztdoktori kutatásom alatt több mint 200 fotóval illusztrált könyvet azonosítottam be, főként a SZTE Klebesberg Kúnó könyvtár illusztrált szépirodalmi műveinek (több mint 16ezer rekord) keresőszavas szűrésével, illetve autopsia módszerével. Ezekből a feldolgozott és kiegészített (tárgyszavazott és jegyzetekkel ellátott) rekordok a blogon, illetve a SZTE Francia tanszékének megújuló honlapján excel formátumban már elérhetőek lesznek.

A válogatásból, az átnézendő adatmennyiség nagysága miatt, első körben ki lettek zárva: a másodlagos irodalmi művek, a tankönyv jellegű könyvek, illetve néhány kivétellel a magyar szerzők valamilyen külföldi nyelven megjelent művei, annak tudatában, hogy minden kategorizálás hermeneutikai problémákat vet fel, és részben szubjektív tényezőkön alapszik. Reményeink szerint, mint élő adatbázis ez a későbbiekben még kiegészíthető és tovább gondolható lesz.

Az adatbázis az alábbi műfajok/kategóriák szerint teszi lehetővé a keresést: drámák és színművek, ifjúsági irodalom, utazási irodalom, író portrék és életrajzok, önéletrajz, illetve a gender tanulmányok folytatásához külön színnel lettek jelölve a női írók és fotográfusok.

   Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

Macskák a fotóirodalomban

Macskás-kutyás képeket sokan posztolnak szívesen a Facebookon és egyéb képmegosztó helyeken. Olyannyira népszerű a megosztásuk, hogy szinte jelképévé kezdenek válni a megüresedett képzabáló fogyasztói társadalomnak, illetve a politikai inerciának. A macskáknak külön helyük van a fotóirodalomban is, kiváló kiadói fogás egy-egy gyűjteményes kötet összeállítása különböző írók macskákról szóló írásaikból, amihez könnyen válogathatóak utólag is macskafotók.

A Colette írásaiból válogatott Macskák (Lausanne, Marguerat, 1945) című kötet azért is különleges, mert több magyar fotós képét is megtalálhatjuk benne (Balogh Rudolf - 20. o , Munkácsi Márton - 89. o, Vadas Ernő 19, 23, 27, 31, 33, 43, 56, 62, 63, 67, 74, 75, 99 o. - a képmelléklet listáját lásd itt). Ebben a könyvben a képek, mintha külön életet élnének Colette írásai mellett. Az egyes képek alatt szerepel ugyan időnként Colette műveiből is egy-egy idézet, de nem kizárólag az ő műveire történik utalás (szólás-mondásokat is találunk, vagy más költőktől átvett idézeteket). Vadas Ernő egy szürkületben a háztetőn sétáló macskáról készült képéhez például a szerkesztő Baudelaire egyik versének idézetét illeszti hozzá a pontos referencia feltüntetése nélkül.

A vállalkozás vagy a téma népszerűségéből adódóan egy második kiadás is napvilágot látott 1984-ben (Paris, A. Michel), amelyben már szorosabban összefonódnak a képek a szövegekkel. Ebben hosszabb részletek is szerepelnek Colette írásaiból és kevesebb fotót találunk. Azonban ezek a fotók között is akad hazai vonatkozású, méghozzá a magyar származású Ergy Landau és Ylla képei.

A Colette könyvhöz hasonló, de ifjúsági könyvként tálalt magyar kiadás a Pomogáts Béla szerkesztésében megjelent Doromboló című könyv (Móra, 1983). Itt azonban a fényképész személye az állandó, hiszen Eifert János készítette a színes fotóillusztrációkat, míg a szövegek több hazai és külföldi neves költők és írók tollából valók (a teljes listát lásd itt). A könyv ifjúsági jellegét a fejezetek vicces és figyelemfelkeltő fejezetcímei (A kandúr csodatette, A macska mester, Macska-induló, Igaz történetek) igyekeznek biztosítani.

 A fotók többnyire lazán kapcsolódnak csak a szövegekhez, de van köztük kifejezetten illusztratív is, mint például Arany János, A tudós macskája című verse mellé tűzött kép, ami a háttér kivágásával egybe is olvad a vers terével. Bár valószínűleg két egymás mögött álló macska van a képen, mégis a vers fényében értelmezhetjük úgy, mintha a hátrébb álló macska azonos volna a szemben állóval, csak elfordul és talán éppen az örök vadászmezők felé indul el.

A kötet egyik novellájának a címe Tükör, a cica (Gottfried Kellertől), és bár a selymes és fényes bundájáról kapta a nevét, de a címet fordítva sem lenne túlzás mondani, hogy a cica: tükör.

Ebben az értelemben válik Polcz Alaine Macskaregénye (Kalligram, 1995, 2000, 2007, 2016) önéletrajzi írássá. Az írónő ajándékba kapott, talált, bújós és agresszív, beteg és életrevaló macskáin keresztül beszéli el saját és környezetének életét. A naplószerű töredékekből álló szövegbe könnyen beleillenek, könnyen "összeolvashatóak" a különböző macskáiról készült fekete-fehér fotók, valamint a szüleiről készült családi képek. Ahogyan Forgách Kinga írja: a képek értékes archív felvételeknek is számítanak, az írónőn kívül, az egyik képen Weöres Sándor is szerepel, illetve több anekdotában említve van Nádas Péter, akinek az írónőről készült fotója szerepel a Kalligram kiadású könyvek fülszövege mellett.¹


Amennyiben a macska tényleg egy tükör, a Doromolóban közreadott kezdő Ottlik idézet alapján talán még van remény, hogy a macskafotó (és azt felhasználó fotóirodalom) ne csak a tartalom nélküli klikkelgető megüresedésnek legyen a kortárs szimbóluma, hanem a feltétel nélküli szereteté is:

”Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra: a macska.

Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelídíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel.

A szépsége abszolút imádatával – a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával.

Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elvesztve.”

Ottlik Géza

---

^{Lásd Forgách Kingának a könyvesblogon közzétett ajánlóját. ↩}

Janikovszky Éva fotóval illusztrált művei

Janikovszky Éva illusztrált könyveire gondolva szinte automatikusan Réber László rajzai jutnak eszünkbe, pedig elvétve fotós illusztrációkat is találunk nála. Például az Akár hiszed akár nem című könyvében (Móra, 1966, 1984, 2004, 2014) --- lásd online.

A könyvben a fiókban heverő fényképek segítségével magyarázza el egy kisfiú a húgának a családi és rokoni kapcsolatokat. A történet jelenét ábrázoló Réber rajzok szemben állnak a múltat idéző fényképekkel. A fényképeken nem látszódnak a családi vonások, mintha a képek nem is egy családi albumból volnának, viszont betekintést adnak a 20. század első felének stúdióban készült gyermekfotózásának gyakorlatába. Találunk virágmintás keretbe foglalt képet, kisállattal pózoló gyermekeket, vagy játékkal a kezükben álló portrét, ahol a kisfiúnak természetesen játékpuska van a kezébe adva. A könyvet lefordították angol, francia és német nyelvre is.

Janikovszky Éva - Gadányi György Mackónaplója, a Farkas László (válogatta és szerk.), Kincskeresők, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1972 című könyvben jelent meg. Itt érzékelhetően Gadányi György fotósorozata az, amelyik előbb keletkezett. A szöveg E/1-ben a mackó hangján szólal meg, ugyanazon a játékos, naiv hangon, amelyen Janikovszky könyvei nagy részében megszólalnak a gyerekek. A szöveg új értelmet ad a képeknek, Micimackóval azonosítjuk általa a játszadozó kölyökmackót, vagy egy álomképpé válik a fotó, vagy megtudhatjuk általa, hogy a szökőkútból ivó mackó éppen rozmárt játszik és tulajdonképpen bajuszt spriccel magának a vízből. Ez a 9 fotó-szövegből álló sorozat a rövidsége ellenére is több nevelő célzatú megjegyzést tartalmaz, (korán kell lefeküdni, nem szép dolog kinevetni a másikat, a barátok segítenek egymásnak és az irigykedés az rossz dolog), ahogyan a könyv egésze a példás viselkedésre nevelés és az ismeretterjesztés jegyében íródott.

Angol és német nyelven jelent meg Janikovszky Évának egy kifejezetten ifjúságnak szóló útikönyve Budapestről: My Own Budapest Guide (Móra, 1992). Itt Kapocsy György és Kornis Péter városfotóit Sajdik Ferenc grafikái egészítik ki.

Bár nem tér ki külön a fotókkal illusztrált művekre, de érdemes elolvasni Utasi Anikó Illusztráció és szöveg intermediális kapcsolata Janikovszky Éva gyermekprózájában című 2015-ben megvédett doktori disszertációját.